Talán emlékszünk az iskolai környezetismeret vagy biológia órákról, hogy a termés elengedhetetlen feltétele, hogy a növény, a gyümölcsfa virágja megtermékenyüljön. Ehhez pedig beporzás szükséges, ami történhet a szél segítségével vagy a rovarok által. Bár a dió, a mogyoró, a gesztenye, a kukorica, a rizs és sok alapvető fontosságú gabonaféle szélbeporzású növény, a haszonnövényeink több mint kétharmada állati beporzást igényel.

Az alma, az áfonya, a hagyma, a káposzta, a karfiol, a kakaóbab, a kávé, a körte, a mandula, a mustár, a napraforgó, a repce, a retek, a sárgarépa, a takarmánylucerna vagy az uborka mind-mind olyan élelmiszerek vagy haszonnövények, melyek függnek az állati beporzástól. Abban az esetben, ha a beporzó rovarok száma drasztikusan lecsökken vagy fajok halnak ki, akkor ezeknek a növényeknek a termesztése is veszélybe kerül. Megfelelő takarmány nélkül pedig húsfélék, tejtermékek sem lennének.

Az általános közvélekedéssel ellentétben a beporzó munka legnagyobb részét alapvetően nem a házi méhek, hanem az egyéb vadon élő fajok végzik el. Kevésbé ismert tény, hogy Magyarországon több mint 700 vadméhfaj él, akiket nem érdemes összetéveszteni a darazsakkal. Az sem annyira ismert tény, hogy Európában a vadméh- és lepkefajok 9 százaléka veszélyeztetett, 30 százalékuknak pedig csökken az állománya. Mindez többek között a környezet nagymértékű átalakításának is köszönhető, melynek következtében felszámolják a beporzók élőhelyeit. Ezen kívül a vegyszerhasználat is veszélyt jelent a beporzókra.

Mit tehetünk a beporzókért?

Már egyéni szinten is sokat tehetünk a beporzó fajok védelme érdekében. Amennyiben van kertünk, vessünk sokféle, nem egyszerre virágzó növényt, lehetőleg olyanokat, melyek őshonosok hazánkban is, így kora tavasztól őszig lesz virágos növény, ami táplálékul szolgálhat a beporzók számára. A fák (pl.: hárs, akác, szelídgesztenye) és cserjék (pl.: galagonya, kökény, nyári orgona) mellett több tucat évelő vagy egynyári virágból is választhatunk. Ezek közé tartozik többek között a nárcisz, a levendula, az őszirózsa, az oroszlánszáj, a pillangóvirág, a rézvirág vagy a zsálya is. Mindezek nemcsak a kertünk ékes díszei lehetnek, de még a beporzó rovaroknak is táplálékot nyújtanak.

Akkor sem kell csüggednünk, ha nem rendelkezünk kerttel, csak erkéllyel vagy loggiával. A beporzóbarát virágok jelentős része (pl.: kakukkfű, körömvirág, pillangóvirág, rézvirág) ugyanis akár egy balkonládában is jól érzi magát.

Építsünk méhecskehotelt!

A beporzók nemcsak a táplálékul szolgáló nektárban és pollenben gazdag növényekben szenvednek hiányt, hanem életterük, fészkelőhelyük is leszűkült, ezen a problémán az ún. méhecskehotelekkel enyhíthetünk. Helytől, időtől, a rendelkezésre álló anyagoktól és elhivatottságtól függően készíthetünk kisebb és egyszerűbb, valamint nagyobb és komplexebb szerkezetet is.

Méhecskehotel lehet minden 2-10 mm átmérőjű, legalább néhány cm hosszúságú, cső alakú anyag (pl. nád-, bambusznádszál-darabok). Ezen kívül jó lehet még a lyukacsos szerkezetű tégla vagy egy néhány centiméter hosszúságú gerendadarab, tűzifa kugli. Utóbbiba szükséges fúrnunk minél több, nagyjából 2-10 mm átmérőjű lyukat, hiszen csak így tud fészekrakó helyként szolgálni a beporzóknak. Egy 10-20 cm átmérőjű tűzifa kugliba akár több tucat furatot is készíthetünk. Egy nagyobb, komplexebb szálló akár kertünk dísze is lehet, míg a kisebbek akár könnyedén elférnek akár az ablakpárkányra helyezett balkonláda mellett is.

A méhecskehotelünket érdemes a beporzók aktivizálódásakor kihelyezni, február végén vagy márciusban, forgalmuk pedig áprilisban és májusban lehet a legnagyobb. Kihelyezéskor ügyelni kell rá, hogy védjük az esőtől és a nedvességtől, különben könnyen bepenészedhet. Amennyiben tudunk, ügyeljünk rá, hogy viszonylag napos helyre helyezzük a szállót, így elegendő napfényt is kapnak a beporzók. Különösebb karbantartásra ugyanakkor nincs szükség, ezt technikailag is nehéz lenne kivitelezni a szűkös furatok miatt.

Nem veszélyesek ezek az állatok?

Nem, így nem kell félni akkor sem, ha a közelünkben, akár az ablakpárkányon helyezzük el a szerkezetet. A támadékony, családokban élő méhek és darazsak ugyanis nem tudnak beköltözni ezekbe a szerkezetekbe, mert nincs hely a lépek megépítésére. A méhecskeszállóval a magányosan élő beporzóknak kínálunk fészkelőhelyet, ám ők nem támadnak. Ugyan rendelkeznek fullánkkal, amennyiben mi nem bántjuk őket, úgy ők sem fognak minket, sőt tudomást sem fognak venni rólunk, így akár a gyerekekkel együtt figyelhetjük meg, milyen szorgos beporzó munkások használják az általunk készített méhecskehotelt.

A kerület szerepet vállal a beporzó rovarok védelméért!

2022 tavaszán kerületünkben is több helyen állítottak fel rovarszállókat. A nagyrészt természetes anyagokból készített „szálláshelyeket” a Budai Nagy Antal Gimnázium, a Budafoki Herman Ottó Általános Iskola, a Baross Gábor Általános Iskola és a Gádor Általános Iskola udvarán, valamint a Szent István Templom kertjében, illetve a Pelikán Imre Közösségi Ház udvarán állították fel. Mindemellett az Önkormányzat is támogatta a kezdeményezést, így két önkormányzati területen, az Oroszlános Udvarban, valamint a Városház tér – Mária Terézia utca sarkán álló egykori polgármesteri villa kertjében is elhelyezésre kerültek rovarhotelek. A kezdeményezés a Zöld Jövő Környezetvédelmi Egyesület, illetve két stratégiai partnerünk a Bakosfa Kft. és a Fitoland Kft. segítségével valósult meg.