A komposztálással a természet természetes körforgását próbáljuk mesterségesen lekövetni. A természetben a szerves anyag állandó körforgásban van. Ennek megfelelően az erdőkben minden ősszel lehullnak a falevelek, az így felhalmozódott avar pedig fokozatosan lebomlik, humuszt képez a talajon, amely tápanyagul szolgál a tavasszal újrainduló növényi élet számára. A komposztálás is ugyanezt a folyamatot utánozza csak emberi irányítással.

Mi is a humusz?

A talaj életében az irányító, koordináló szerepet a humusz tölti be. A humusz köti össze a talaj apró szemcséit, ez ad serkentő anyagot a növények gyökereinek, tápanyagokat a talajban tevékenykedő mikroorganizmusoknak. Humusz nélkül a magasabb rendű növények nem tudnának táplálkozni, növekedni és szaporodni.

Hogyan kezdjünk neki a komposztálásnak?

Kezdeti lépésként szükségünk lesz egy komposztálóra, ami készülhet fából, műanyagból, lehet fonott, vagy fémhálós, ez inkább a mi ízlésünktől függ. A legtartósabbnak a műanyag és a fémhálós eszközök számítanak, de ezek előállítása jelentősebb környezetterheléssel jár, a fonott komposztálók kevésbé tartósak és nem szétszerelhetők, ami nehezebbé teszi az ürítésüket. A fakomposztálók környezetbarát eszköznek számítanak, szétszedhetők, ezeket azonban szükséges összeszerelni a használat előtt, bár nem okoz ez sem több nehézséget, mint egy bútor összeszerelése. Fontos, hogy komposztálónk jól szellőztethető, szétszedhető legyen.

Komposztálónk számára a legjobb hely sík, félárnyékos és szélvédett. A legjobb, ha egy fa alá tesszük, hogy ne érje közvetlenül sok nap, de ne mossa el az eső sem. Szintén fontos a jó talajkapcsolat, vízzáró, agyagos talajra vagy aszfaltra nem érdemes elhelyezni a komposztálót.

A komposztáláshoz szükségünk lesz még egy gyűjtőedényre a konyhában, egy metszőollóra, illetve esetleg egy kis baltára az aprításhoz, egy lapátra és egy vasvillára a forgatáshoz, átrakáshoz, valamint egy öntözőkannára a nedvesítéshez.

Mi kerülhet a komposztálóba?

Kitűnő alapanyag a kihúzott gyomnövény, a lekaszált fű, a kávézacc, a teafű, az apróra tört tojáshéj, a lomb, az avar, az ágnyesedék, a gyümölcs és a zöldség maradék, ezek kidobásra szánt héja, a virágok, a fűrészpor vagy a fahamu.

Alapvető igazság, hogy minden szerves anyagot lehet komposztálni, de sok anyag lassan bomlik, mások bomlása kellemetlen szagot okoz, vagy a jó humusz kialakulását gátolja. Fontos, hogy ne kerüljön a komposztálóba nagy gally, faág (ezeket mindig aprítsuk fel kb 5-6 cm-es darabokra), záptojás, sült konyhai maradék, olaj, zsír, csont, háztartási szemét, vegyszer, gyógyszer, állati tetem, karácsonyfa maradék, üveg-, fém- műanyag- és papírhulladék, a porszívó porzsákjának tartalma, a széntüzelésű kályhák salakja. Mindemellett csak kevés diófa és vadgesztenye levelet dobjunk bele.

Hogy mit szabad, mit szabad csak korlátozottan és mit nem szabad egyáltalán komposztálni, a következő ábra szemlélteti.

Néhány dologra érdemes odafigyelni!

A jó komposztálás kulcsa a magas szén és a magas nitrogéntartalmú anyagok, azaz a zöld és barna alapanyagok megfelelő arányú keveredése.

Ha túl magas a nitrogéntartalmú, tehát a zöld anyagok aránya (pl. konyhai hulladék, friss fű) a komposzthalom szétcsúszik, tömörödött lesz, bűzzel járó rothadási folyamatok indulnak el benne. Éppen ezért szükségünk van nagy széntartalmú, barna, anyagokra is (pl. szárított fű, száraz falevél, felaprított gallyak, szalma, fűrészpor). Viszont ha túl magas a nagy széntartalmú komposztanyagok aránya, akkor a komposztálódási folyamatok nehezen fognak majd beindulni, illetve a komposztálás vontatott, időben elhúzódó lesz.

A barna és a zöld anyagokat egymásra rétegezzük, így a száraz rész elegendő nedvességhez jut a lédús zöldből, a barna anyagok pedig a vázat adják a komposztáláshoz, biztosítják a zöld anyagok számára a megfelelő szellőzést. Az ideális arány az, ha kb. 3:1 arányban helyezünk el a komposztálóban zöld és barna anyagokat. Kb. 3 rész magas nitrogéntartalmú, zöld anyaghoz, 1 rész magas széntartalmú barna anyagot adjunk. A rétegezést célszerű száraz réteggel kezdeni. A rétegek közé keverhetünk vékony rétegben földet is, mely meggyorsíthatja a feldolgozást.

Az idő teltével komposztunk összeesik, ezért legalább 2-3 havonta át kell forgatni. Erre azért van szükség, mivel a tömörödött anyagból a levegő kiszorul, a forgatással pedig lazítjuk a komposzt szerkezetét, levegőztetjük azt. A már kész humuszrészek segítik a még nem lebomlott részek átalakulását. Amennyiben nagyon száraz a komposztunk, akkor egy locsolókanna segítségével egyszerűen tudjuk pótolni a hiányzó nedvességtartalmat.

Mennyi idő alatt készül el a komposzt?

Érdemes türelmesnek lenni! A komposztálódási folyamat lejátszódásához és a jó minőségű komposzt eléréséhez megfelelő időre van szükség ez általában 8-12 hónap.

Először friss komposzt keletkezik, melynek elkészüléséhez kb. 3 hónap szükséges. A friss komposzt még nem teljesen stabil, nem alakult át teljesen humusszá, ezért a növények gyökérzetére, növekedésére káros anyagokat tartalmazhat.

Az érett komposzt sötét, feketés barna színű, könnyen morzsálódik, illata a tavaszi eső áztatta földre emlékeztet. Az anyagot felhasználás előtt át kell rostálni, a fennmaradó részeket pedig tegyük vissza a komposztálóba. Az érett komposztot fel lehet használni, ültetéskor növények alá kerülő földhöz lehet keverni, lakásokban virágcserepekbe, balkonládákba rakhatjuk, zöldség- és virágágyások, szőlők, gyümölcsösök termékenységét segíthetjük elő, ha a komposztot a már meglévő földjükhöz forgatjuk.

Close up Farmer hand giving plant organic humus fertilizer to plant

A komposztálással tehát amellett, hogy csökkentjük az otthonunkban termelt hulladék mennyiségét, költséget is spórolhatunk, hiszen például nem kell vennünk virágföldet. Termelékenyebbé tehetjük kertünk talaját, ezáltal egészségesebb növényeket nevelgethetünk. Környezetvédelmi és klímavédelmi célokat is támogathatunk. Csökken a légszennyezés mértéke, miután nincs hulladék vagy avarégetés. Ráadásul a humuszban gazdag talaj jobban képes elnyelni a szén-dioxidot. Fontos szemléletformáló, példamutató szerepe is van a komposztálásnak, a jövő generációit, a környékünkön élőket a környezet- és klímatudatos életmód felé terelhetjük.