A denevérodú-osztási programunk keretében kisebb méretű, réslakó denevérek számára kialakított denevérodúkat osztunk. Az odúk keskeny búvórésekkel, érdes belső felülettel és időjárásálló kialakítással készülnek, így megfelelő búvó- és pihenőhelyet biztosíthatnak a denevérek számára.

A programhoz kapcsolódó adatkezelési tájékoztató IDE kattintva érhető el.

Mi az a denevérodú és hogyan működik?

A denevérodú mesterséges búvóhelyet biztosít a denevérek számára. Az odúba az állatok az alsó nyíláson, kapaszkodva jutnak be, és a sötét, védett helyet nappali pihenésre, a szaporodási időszakban pedig a kölykeik felnevelésére is használhatják. Egyes odúkat a denevérek hosszabb időre, akár telelésre is igénybe vehetnek.

A mesterséges odúkra azért is van szükség, mert a természetes búvóhelyek száma csökken. Az idős, odvas fák, valamint a leváló kérgű fák fontos pihenő- és szaporodóhelyeket biztosítanak a denevérek számára, azonban a városi környezetben ezekből egyre kevesebb található. Az épületek felújítása és korszerűsítése szintén csökkentheti a résekben, hézagokban vagy tetőszerkezetekben található búvóhelyek számát.

Milyen a jó denevérodú?

A denevérodú kialakításánál fontos, hogy az állatok biztonságos, sötét és megfelelően védett helyre tudjanak visszahúzódni.

A megfelelő odú:

• belül sötét és huzattól védett;
• olyan belső felülettel (érdességgel) rendelkezik, amelyen a denevérek könnyen meg tudnak kapaszkodni;
• megfelelő méretű bejárattal rendelkezik (legfeljebb 2,5-3 cm);
• belső tere több, egymástól 1,5-2,5 cm-re kialakított rekeszre osztott, hogy a denevérek a keskeny búvórésekben meg tudjanak kapaszkodni;
• időjárásálló és stabilan rögzíthető;
• nem tartalmaz olyan felületkezelést vagy anyagot, amely az állatok számára káros lehet, a belső felületét egyáltalán ne kezeljük.

Az odúkat többféle kialakításban lehet elkészíteni vagy beszerezni. Városi környezetben is többféle típus alkalmazható, ezért a kihelyezés helye és az adott terület adottságai alapján érdemes megfelelő odút választani.

Hová kerüljön a denevérodú?

Kihelyezéskor az alábbi szempontokra érdemes figyelni:

• Lehetőleg legalább 3 méter magasan helyezzük ki az odút, hogy a denevérek biztonságosan ki tudjanak repülni.
• Ideális, ha a ház vagy épület falán, lehetőleg közvetlenül az eresz alatt helyezzük el.
• Kedvező, ha az odút a nap jelentős részében éri napfény. Az odú környékét ne érje lámpafény, éjszakai világítás, mert a mesterséges fény megzavarja a denevéreket.
• Kihelyezéskor nyugodt, ragadozóktól védett helyet válasszunk, lehetőleg ne sűrű, elágazó lombkoronába tegyük az odút.
• Fára vagy oszlopra történő kihelyezésnél ügyeljünk arra, hogy macskák, nyestek és más ragadozók ne tudjanak könnyen felkapaszkodni az odúhoz, a törzsre erősítsünk sima fémlemezből egy gallért.

Ügyeljünk arra, hogy a denevéreknek szabad kirepülési útvonalra van szükségük. Ezért az odú előtt ne legyen közvetlenül sűrű növényzet, ágak vagy más akadály. A megfelelően megválasztott hely egyúttal segíti azt is, hogy a denevérek könnyebben felfedezzék az új búvóhelyet.

Mikor költöznek be a denevérek?

A kihelyezett odút nem feltétlenül foglalják el azonnal a denevérek. Előfordulhat, hogy hosszabb időre van szükségük ahhoz, hogy felfedezzék és megfelelő búvóhelyként elfogadják.

Ezért ne helyezzük át rögtön az odút, ha az első hetekben vagy hónapokban nem látunk benne denevéreket. A megfelelő helyen elhelyezett odú hosszabb távon jelenthet segítséget, és az is előfordulhat, hogy az állatok csak később fedezik fel.

Az odú környezetének nyugodtnak és zavartalannak kell maradnia, ezért ne világítsunk bele rendszeresen, és ne zavarjuk a benne pihenő állatokat.

Kell-e tisztítani a denevérodút?

Az Önkormányzat által a lakosság részére osztott denevérlakok nem igényelnek takarítást, de kihelyezésnél azzal számolni kell, hogy lakott odúból peregni fog a denevérguanó.

Épületfelújítás előtt gondoljunk a denevérekre!

A denevérek nemcsak odúkban, hanem épületek kisebb réseiben, hézagaiban, tetőszerkezetekben és más, számunkra sokszor észrevétlen helyeken is megtelepedhetnek. Ezért felújítás, tetőfelújítás vagy bontás előtt érdemes ellenőrizni, hogy használják-e denevérek az épületet. Ha denevért vagy denevérek által használt búvóhelyet találunk, ne zárjuk le és ne bolygassuk azonnal a nyílást, hanem kérjünk szakmai segítséget annak megállapításához, hogyan végezhető el a munka az állatok zavarása és veszélyeztetése nélkül.

Mit tehetünk még a denevérek védelméért?

A denevérek védelmét nemcsak denevérodú kihelyezésével segíthetjük. Városi környezetben az alábbiak figyelembevételével is sokat segíthetünk:

• őrizzük meg az idős, odvas fákat, amennyiben azok biztonságosan megtarthatók;
• kerüljük a szükségtelen éjszakai világítást;
• hagyjunk zavartalanabb, természetközelibb zöldfelületeket;
• épületfelújítás előtt figyeljünk a denevérek esetleges jelenlétére;

A denevérek városi jelenléte a természetes élővilág sokszínűségének része. A megfelelően kihelyezett denevérodú egyszerű, mégis hasznos lehetőség arra, hogy a települési környezetben is segítsük ezeknek a különleges állatoknak a megtelepedését. A denevérek pedig rengeteg rovart, így többek között szúnyogot is elfogyasztanak, amivel természetes módon járulnak hozzá a szúnyogártalom csökkentéséhez.

További hasznos információkért keresse fel a https://mme.hu/deneverodu weboldalt.

Félelmek és tévhitek a denevérekkel kapcsolatban

Denevérek a kerületünkben

A kerületünkben kimutatott denevérfajok listája a 2025-ös felmérés eredményei alapján:

• Alpesi denevér (Hypsugo savii)
• Barna hosszúfülű-denevér (Plecotus auritus)
• Durvavitorlájú törpedenevér (Pipistrellus nathusii)
• Fehérszélű törpedenevér (Pipistrellus kuhlii)
• Fehértorkú denevér (Vespertilio murinus)
• Hegyesorrú denevér (Myotis blythii)
• Közönséges denevér (Myotis myotis)
• Közönséges késeidenevér (Cnephaeus serotinus)
• Közönséges törpedenevér (Pipistrellus pipistrellus)
• Rőt koraidenevér (Nyctalus noctula)
• Szőröskarú koraidenevér (Nyctalus leisleri)
• Szürke hosszúfülű-denevér (Plecotus austriacus)
• Tavi denevér (Myotis dasycneme)
• Vízi denevér (Myotis daubentonii)

A kép és az információk forrása: mme.hu