A téli madáretetés egy sok fajt érintő, több hónapon át tartó, összetett madárvédelmi tevékenység. Nem mindegy az eleségek, illetve azok felkínálásának módja, valamint különbözik a madáretetőhöz látogató állatok életmódja, viselkedése, igénye is. Ugyanakkor a madáretetéssel hasznos és fontos célokat támogathatunk.

Alapvetően a vadon élő állatok csak ott élnek, ahol megtalálják alapvető életfeltételiket (táplálék, búvó- szaporodó- és pihenőhely). Az állatok, köztük a madarak vonulása éppen azért alakult ki, hogy az időszakos táplálékhiányt az élőlények át tudják vészelni. Fontos tehát leszögezni, hogy az énekesmadarak téli etetésének célja elsősorban nem az életben tartásuk, hanem a környezeti nevelés, valamint a madarak közelünkbe csalogatása.

Utóbbinak két alapvető oka van:

• A madarak látványa, megfigyelhetősége egy élményt nyújt számunkra.
• A madarak a biológiai védekezésben is segítenek azzal, hogy összeszedik a környékünkön a gyommagvakat, illetve a rovar- és kisrágcsáló-kártevőket.

Mikor érdemes elkezdeni?

Az etetési időszak az első fagyok beköszöntével kezdődik, de nem ártunk azzal sem, ha már október második felében beizzítjuk az etetőnket, különösen akkor, ha egy aszályos időszak miatt a fűfélék terméshozama is alacsony volt. Az etetési időszak a fagyok tartós megszűnésével ér véget. Nagyon fontos, hogy legkésőbb április közepén hagyjuk abba a madarak etetését ugyanis a fiókák képtelenek megemészteni a nagyobb magvakat (pl.: a napraforgómag), mely így felhalmozódik az emésztőrendszerükben, ami a madarak elpusztulását eredményezi. Az állati zsiradékot tartalmazó eleségek pedig a tartósan magasabb hőmérséklet és intenzív napsugárzás olvadni és bomlani kezdenek, ami a madarak egészségkárosodásához vezet.

Mivel etethetünk?

A madáreleségek alapvetően három nagy csoportba sorolhatóak, melyeket együtt érdemes alkalmazni. Mindemellett azért a madarak itatására is érdemes odafigyelni.

Nem érdemes kísérletezni! Kerüljük a nagy mennyiségben nem alkalmazható lisztkukacot, a madarakra nézve veszélyes csontkukacot. Soha ne adjunk sem az énekesmadaraknak, sem a vízimadaraknak kenyeret, kenyérmorzsát, péksüteményt, popcornt, chipset, és egyéb emberi fogyasztásra is csak minimálisan javallott táplálékot. Gyakori és nagy mennyiségű fogyasztás esetén káros, sőt, kimondottan veszélyes számukra! A kenyér, amellett, hogy alacsony tápértékű, erjedés esetén különféle gyulladásos megbetegedést okozhat a madaraknál, ami az elpusztulásukhoz vezethet. Az olajba áztatott kenyérmorzsa pedig azért is különösen veszélyes, mert az olaj beszennyezheti a madarak tollazatát.

Csupán a háromféle táplálék együttes alkalmazásával és az ivóvízzel mintegy 50 különböző madárfajt láthatunk vendégül. Nézzük is meg, hogy mely eleségtípusokkal érdemes feltölteni az etetőket.

Olajos magvak

A legáltalánosabb téli madáreleségnek a magas olajtartalmú (fekete) napraforgó tekinthető. Nem gond, ha a csomag kicsit „szemetes”, a törött napraforgószemek kitűnő eleséget nyújtanak azon madaraknak, melyek csőre nem elég erős az egész magszemek feltörésére, ilyen például a vörösbegy is. A rigó méretű vagy nagyobb fajok már egészben is képesek lenyelni a magokat, esetükben ez nem jelent problémát. Fontos továbbá, hogy ne sózott, illetve pirított napraforgót adjunk a madaraknak. Érdemes a „szotyit” apróbb magvakkal, például kölessel keverni. A legegyszerűbb, ha a hullámos papagájoknak és pintyeknek szánt magkeverékből is bevásárolunk és ezt a magot keverjük a napraforgó mellé. Az előbbiek kiegészítéseként, ha tehetjük, alkalmazhatunk akár diót, mogyorót, földimogyorót, kesudiót, pisztáciát is eleségként, ezek is nagyon jó táplálékforrást nyújthatnak a madaraknak. Természetesen itt is fontos, hogy natúr változatot alkalmazzunk, ne pedig a sós vagy pörkölt magvakat.

Állati zsiradék

A kacsa-, liba- és sertésháj, a sertés zsírszalonna, a faggyú, a főzéssel sótlanított étkezési szalonna, a lágysajt, a vaj vagy az ún. cinkegolyó is kitűnő eleségként szolgálhat a madarak számára. A vajnak ráadásul előnye, hogy nemcsak az erősebb, de a gyengébb csőrű madarak is tudnak belőle csipegetni.

A ma már széles körben árusított cinkegolyót a tél végével érdemes mélyhűtőben eltárolni a következő szezonig, ugyanis a garázsban vagy a lakásban az illatanyagai magához vonzzák a molyokat.

Alma és bogyós gyümölcsök

Az előbbiek mellett szintén kitűnő táplálékforrást jelent a madarak számára az alma és a különféle bogyós gyümölcsök is. Az almát érdemes felszúrni, a bogyós gyümölcsöket pedig felakasztani az ágakra, ágcsonkokra. A talajra is tehetjük az élelmet, de érdemes szem előtt tartani, hogy havazás esetén az eleség mindaddig elérhetetlen marad a madarak számára, míg el nem takarítjuk a havat.

Milyen etetőt érdemes használni?

Vannak madarak, melyek kifejezetten a talajon szeretnek táplálkozni, míg mások inkább a fák ágai között érzik jól magukat. A kihelyezés módja szerint többféle etetőt különböztetünk meg.

• Talajetetők – A legegyszerűbb, ha a levelektől megtisztított talajra szórjuk ki a táplálékot. A hó elleni védelem érdekében az etetőhely fölé különböző anyagokból, pl. ágakból vagy műanyag fóliából tetőt is építhetünk, de ez nem szükségszerű, ha egy esetleges havazás esetén a hórétegtől meg tudjuk tisztítani a helyet.
• Tálcás etető – Szintén egyszerű kis szerkezet, mivel etetőtálca a sekély faládától a műanyag virágalátétig bármi lehet. Előnye, hogy akár a nem kertes házban élők is egyszerűen gondoskodhatnak a madarakról, mivel az etetőtálca akár egy erkélyre is kihelyezhető. A tálca aljára érdemes fúrni néhány 2-3 mm átmérőjű lyukat, ahol az esővíz, vagy hólé könnyedén kifolyhat.
• Dúcetetők – Rögzített etető, melynek magtartójában akár 25 kg eleség is elfér. Hasznos lehet olyan helyek, ahol ritkábban fordulunk meg.
• Ablak és párkányetetők – Ezek az ablakhoz vagy párkányhoz rögzített etetők főként a társasházakban élők madárvédelmi tevékenységét segíthetik.
• Függő etetők – A felfüggeszthető etetők igen sokfélék lehetnek. A szépen kidolgozott házikótól kezdve a háztartásban fellelhető eszközökből, otthon készített kis etetőkön túl ide tartoznak a gyári önetetők vagy a cinkegolyók is.

Az etetés mellett az itatás is fontos!

Említettük már, hogy a madarak itatására is érdemes odafigyelni. Ez mind nyáron, mind pedig télen rendkívül fontos lehet. Madaraink többségének naponta akár többször innia és akár fürdenie is kell, ami az egyre szárazabb éghajlatunk miatt, télen és nyáron is egyre nagyobb kihívást jelent számukra. Ebben segíthetünk a madáritató kihelyezésével.

Az ideális madáritató akár egy műanyag virágalátét is lehet, a kisebb testű madarak biztonságát is szem előtt tartva az az optimális, ha 5-7 cm-nél nem mélyebb az itatónk. A nagyobb testű madarak fürdését viszont segíthetjük azzal, ha az eszköz átmérője 40-50 cm. A vizet érdemes naponta pótolni és cserélni. A gyakori vízcserével nemcsak az algásodást és az elszennyeződést tudjuk megakadályozni, hanem a szúnyogok petézését is. Télen naponta egyszer távolítsuk el a jeget az itatóból, melyet ezt követően langyos vízzel töltsünk újra. Hasznos kis segítség lehet a madaraknak, ha az itató vizébe egy kinyúló ágat vagy egy ferde oldalú követ helyezünk, melyen kényelmesen meg tudnak állni. Az itatóba helyezett kő ráadásul megakadályozhatja annak felborítását is.

Végül egy tévhitet érdemes tisztázni. A köztudatban elterjedt a madarak etetésével kapcsolatban, hogy „ha egyszer elkezdtük, ne hagyjuk abba, mert a madarak bajba kerülnek.” Mivel a madarak téli etetésének elsődleges célja nem a madarak életben tartása így az nem igaz, hogy bajba kerülnének, ha az etetőnk kiürült. A leleményes állatok könnyedén továbbállnak és másutt keresnek élelmet maguknak. Ugyanakkor számítanak a táplálékra és jelentősen megkönnyítjük az élelemkeresésüket a nehéz téli hónapokban a rendszeres etetéssel, de abból nem lesz probléma, ha például a szezon során elutazunk, így átmenetileg nem tudjuk újratölteni az etetőnket.