A közösségi kert egy olyan kisebb vagy nagyobb földterület, melyet egy közösség közösen gondoz.
Talán kevesen tudják, de a múlt században, főleg a háborúk okozta élelmiszerhiány enyhítésére egy-egy sűrűbben beépített lakóterületen közösségi kerteket hoztak létre. Bár napjainkban ismét újra egyre több helyen létesülnek ilyen kertek, szerencsére ma már egészen más apropóból. Ma már cél a közösség összetartása és a zöld szemléletre nevelés.
A városi kertészkedés különböző életkorú és hátterű embereket szervez közösségbe. A közösség, a közös érdeklődés, a közös kertészkedés során elsajátított szemléletet az emberek jó esetben az élet más területein is gyakorolják, így környezettudatos, egymás munkáját megbecsülő lakói lehetnek a városnak. Persze a kertek közösségteremtő erejük és nevelő funkciójuk mellett friss zöldséggel, gyümölccsel, fűszernövénnyel látják el az őket gondozó városlakókat.
Közösségi kertész bárki lehet, aki szeretne növényeket termeszteni, vállalja, hogy a parcelláját rendszeresen ápolja, részt vesz a közösségi kert életében, betartja a közösen hozott kertszabályokat. Bárki lehet közösségi kertész, aki szeretné hasznosan és aktívan eltölteni a szabadidejét, szeretne értéket létrehozni a terményei által, szívesen részt venne a kert közösségi életében. Nem kell érteni a növénytermesztéshez sem. Kezdetben érdemes könnyen termeszthető növényekkel kezdeni és segítséget kérni tapasztaltabb kertészektől, rutinosabb szomszédtól. A legtöbb növény igazán „megengedő”, a kellő gondosságot hatalmas termésmennyiséggel hálálja meg, sikerélményt ad, kötődést és elfoglaltságot. Mindenkinek élménye, hogy a saját termesztésű paradicsom, uborka, paprika sokkal finomabb, mint a boltban vásárolt, sokkal mélyebb a kötődésünk iránta, büszkévé és elégedetté teszi a kertészt. Mindez a városban is elérhető, megteremthető, csak rajtunk áll.
A közösségi kertek sokféle haszonnal bírnak. Amellett, hogy szociális haszna elvitathatatlan már csak a közösségépítő szerepe miatt is, ezek a kertek újra fókuszba hozzák a városi kertészeti kultúrákat. Fontos egészségmegőrző szerepük is van, hiszen lehetőséget teremtenek arra, hogy vegyszermentesen, helyben termesszünk élelmiszert, a kertészkedés, mint testmozgás pedig jótékonyan hat a fizikai állapotunkra. A közösségi kertek zöldfelület révén javítják a környék mikroklímáját is. Mindemellett a közösségi kertek lehetőséget teremtenek szabadtéri tanórák megtartására, illetve a gyakorlati ismeretek átadására is. A saját termények nemcsak büszkeséggel töltik el az embert, hanem az élelmiszer-önellátásra való törekvésben is segítséget nyújt. A közösségi kertekben termelt élelmiszer nem csak olcsóbb, de egészségesebb is, mint a boltból vásárolt, külföldről szállított élelmiszerek.
Mint a közösségek általában, úgy a közösségi kertek is szabályok mentén működnek. A szabályokat a kertészek saját maguk hozzák a kert zökkenőmentes, mindenki által elfogadott működése érdekében. A kertszabályok egyebek mellett rögzítik a kertparcellák művelésének módját, növényvédelmi és egyéb kertészeti kérdéseket, a kertvezető választásának módját vagy a kert nyitvatartási idejét. Egy biztos, azt mindenki maga döntheti el, hogy mit szeretne termeszteni, Legyen az virág, zöldség, gyümölcs vagy akár fűszer.
Kerületünkben a Leányka utcában található egy összesen mintegy 500 m2 alapterületű közösségi kert, melyet 2013-ban alapított az Önkormányzat. Összesen több mint 30 darab parcellában folyik a kertészkedés, fokozott tekintettel a vegyszermentességre. A kert művelői nagy hangsúlyt fordítanak az ökológiai alapú növényvédelemre, valamint a műanyagmentességre és az újrahasználatra is. A kertben fűszernövényeket, gyümölcsfákat és virágokat is gondoznak.
