Magyarországon átlagosan évente mintegy 65 kg élelmiszerhulladék keletkezik fejenként. Ez az adat ugyan lassú csökkenést mutat az elmúlt években, de még továbbra is magas. A megvásárolt élelmiszer több mint 10%-a végzi a kukában, ez éves szinten akár sok tízezer forintnyi pazarlást jelent.

Van ahol rosszabb a helyzet…

A magas magyar adatok ellenére még így is az Európai Uniós átlag alatt vagyunk, az EU-ban éves szinten, átlagosan 92 kg élelmiszerhulladák keletkezik fejenként. Európában összesen annyi élelmiszer vész kárba évente, hogy az 200 millió embernek lenne elegendő. A világ fejlett országainak éves élelmiszerhulladék mennyisége pedig meghaladja a 220 millió tonnát. Ez a szám olyan jelentős, hogy megközelíti néhány ország teljes évi élelmiszertermelését is.

A pazarlás főbb okai között szerepel a tudatosság hiánya, a túlvásárlás, valamint a rossz hűtési szokások is.

Megelőzhető lenne!A fejenként 68 kg élelmiszerhulladék felét könnyedén megmenthetnénk tudatosabb vásárlással, tervezéssel, tárolással. Ezeket az élelmiszereket csak azért kell kidobni, mert a nem megfelelő tárolás miatt megromlottak, vagy egyszerűen csak feleslegesen vásároltuk meg őket.Egy kis odafigyelés és néhány trükk már elegendő lehet az élelmiszer pazarlás mérsékléséhez. Érdemes előre megtervezni a vásárlásunkat, illetve nem tanácsos éhesen elindulni a bevásárlásra. Bizonyos maradékok könnyedén újrahasznosíthatók más fogásokban, de akár le is fagyaszthatjuk őket. Fontos, hogy figyeljünk a helyes tárolásra is, így a hűtő megfelelő hőmérsékletére.Az élelmiszerhulladék másik fele elkerülhetetlen, ezek tudatos fogyasztás, vásárlás, tárolás mellett is keletkeznek, ilyen a banánhéj vagy az almacsutka is. Azonban ezeknek a hulladékoknak a kezelésével is lehetünk tudatosabbak, ha a kommunális szemétbe dobás helyett a komposztálást választjuk.